A következetesség azt jelenti, hogy amit kimondtunk, azt komolyan is gondoljuk, azaz, hogy megmutatjuk gyermekünknek, hogy az utasításaink és kijelentéseink megbízhatóak. Ez egyrészt a hatékony együttműködés és kevesebb ellenállás kialakítását is segíti, másképp megerősíti gyermekünk belénk vetett bizalmát.
Csak olyat mondjunk ki, amit valóban komolyan gondolunk, tehát amit végig is fogunk tudni vinni. Ha például azt mondjuk, hogy “most nem veszünk csokoládét”, és gyermekünk sírni kezd, ne végződjön csoki vásárlással a helyzet. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy megvesszük-e a végén a csokit, inkább ne mondjunk semmit- így elkerülhetjük, hogy ellentondunk önmagunknak. Ez a pozitív ígéretekre is igaz! Ha azt mondjuk, hogy “ha szépen ülsz a kocsiban, a végén veszek neked csokit”, akkor ne maradjon el a csoki a bevásárló körút végén.
Legyünk a lehető legtudatosabbak abban, hogy mit és mikor mondunk, és amit kimondtunk, azt tartsuk is be. Ezzel egyrészt segíthetjük gyermekünk utasításokkal való együttműködésének kialakulását, másrészt pedig megmutathatjuk neki, hogy megbízhatóak vagyunk, ami csökkentheti benne a világ kiszámíthatlansága miatti szorongást. Legyünk mi a biztos pont gyermekünk életében!
Sokkal jobbat teszünk, ha a “nem” valóban nemet jelent (még ha pillanatnyilag ezzel frusztrációt is okozunk a gyermekben), mint ha először nemet mondunk, azután pedig meggondoljuk magunkat, ezzel azt tanítva neki, hogy nem tudja, mire számíthat.
Figyeljünk arra, hogy ne mondjuk olyasmit, amit biztos, hogy nem fogunk betartani. Ennek egyik leggyakoribb példája, amikor fenyegetőzéssel próbáljuk együttműködésre bírni gyermekünket. Ne mondjunk például olyasmit, hogy “soha többé nem hozlak el vásárolni”, vagy hogy “ha így csinálsz, többet nem jövünk a játszótérre”. Ezek a mondatok nemcsak a következetesség szempontjából károsak (mennyi az esélye annak, hogy többet nem megyünk játszótérre?), de félelmet és szorongást is kelthetnek a gyermekben. Legyünk tudatosabbak abban, mit mondunk ki, viszont ha kimondtuk, tartsuk be az ígéretünket.
A büntetés és fenyegetés alapú stratégiáknál jóval hatékonyabbak a megerősítés alapú módszerek. Ha figyelünk rá, hogy a “jó” viselkedést, azaz azt a viselkedést, aminek az előfordulását növelni akarjuk, dicsérjük, vagy bármely más módon megjutalmazzuk, míg a számunkra nem elfogadható viselkedések nem vezetnek megerősítéshez, máris nyert ügyünk van!
Hogyan legyünk következetesek a nevelésben?
Mit mond az Alkalmazott Viselkedéselemzés tudománya a gördülékeny együttműködés kialakításáról?
Biztosan sokat olvastál mostanában a “pozitív fegyelmezésről”, vagy akár a “jutalmazás” káros hatásáról. Mostanában rengeteg gyakorlatot jellemeznek a “pozitív” szóval, és rengeteg képzést, workshopot találsz
Célunk, hogy az Alkalmazott Viselkedéselemzés hatékony módszereivel segítsünk abban, hogy gyermeked viselkedésének mélyebb megértésén keresztül tudatosabb, kiegyensúlyozottabb szülővé válhass.
